C. S. Lewis: A fájdalom

Ha Isten jó és mindenható, miért engedi meg, hogy teremtményei szenvedjenek?

C. S. Lewis (1898–1963), az angol középkori és reneszánsz irodalom professzora, regényíró és laikus teológus ebben a művében kérlelhetetlen logikával és találó hasonlatokkal tárja elénk a kereszténység válaszát a fájdalom dilemmájára. Érvelése alátámasztására irodalmi, filozófiai és egyháztörténeti klasszikusokat hív segítségül – köztük Arisztotelészt, Szent Ágostont, Aquinói Szent Tamást és Blaise Pascalt.

„Ezt a könyvet egyedül azzal a céllal írtam meg, hogy a szenvedés által fölvetett értelmi nehézségekre válaszoljak. Annyira sohasem vesztettem el az eszem, hogy feljogosítva éreztem volna magam arra, hogy lelkierőt és türelmet tanítsak másoknak. Nem is tudok mást felkínálni az olvasóimnak, csupán a saját meggyőződésemet, hogy ha utolért bennünket a fájdalom, akkor némi bátorság többet segít a sok tudásnál, némi emberi együttérzés többet ér sok bátorságnál, s az Isten szeretetének a legkisebb érintése is többet ér mindezeknél.